Próbálják menteni a menthetőt – nagy terhet ró a környékbeli gazdálkodókra a szárazság

Nagy terhet ró a szárazság a környékbeli mezőgazdasági vállalkozókra, őstermelőkre. A fővetésű kukorica nagy részét úgy néz ki, hogy le kell silózniuk, a másodvetésű pedig nem is igazán kelt ki.

A héten egyre jobban melegszik az idő, és továbbra sem lehet számítani nagyobb esőre. Régóta nem volt már ilyen aszály, amelynek hatására patakok, folyók száradnak ki. A mezőgazdaságban bekövetkező károk mértéke pedig egyre nagyobb. Urbán Sándor 1997-ben kezdett ilyen jellegű vállalkozásba. Szálas takarmányból jelenleg van bőven a tanyán, igyekszik tartalékolni tavalyról, ami jó ötletnek tűnik, hiszen idén fele annyi termett, mint 2021-ben. Azt mondja egyelőre nem tervez eladni semmit, pedig az árak a csillagos eget verik. Charolais, vagyis francia szarvasmarhákat tart, körülbelül félezer darabot. Több száz hektár földjének nagy része legelő, kisebb hányada szántó. Ezeken termel számukra főként lucernát, búzát és kukoricát. Utóbbi betakarításánál nem számít semmi jóra, most úgy néz ki a korábbi évekre jellemző száz mázsa helyett, jó ha összejön majd harminc-negyven.

„Nagyon nehéz, mondhatnám így. Annyi szerencsénk van, hogy talán a kalászosra még jött egy kis eső, tehát abból még a mi térségünkhöz képest elég jó átlagot tudtunk aratni, de viszont a kukorica biztos, hogy nagyon rossz lesz. Tehát már most úgy néz ki, hogy a másodvetésünk éppen csak hogy kikelt, a fővetésű kukoricának meg annyira kevés eső volt, hogy egyszerűen nem lesz rajta cső, tehát valószínű, hogy le fogjuk silózni, amit csak tudunk. Így mentjük a menthetőt” - mondta Urbán Sándor, mezőgazdasági vállalkozó.

Gál József, őstermelő hasonló cipőben jár, mint a hangonyi gazdálkodó. A kétezres évek elejéről emlékszik hasonló száraz időszakra, mint a mostani. Ő is rengeteg állattal foglalkozik, fű pedig nem nagyon van a legelőn. Nála is megtalálhatóak a tehenek, de kecskéket, racka juhokat és mangalicákat is tart. Az elmúlt tizenkét év során háromszor kellett minden kútját kiásni. Gál József arról is beszélt, hogy nálunk valamivel jobb a helyzet, mint például a Hortobágyon, amely a hegyeknek köszönhető.

„A déli oldal ki van égve, mint ahogyan látni a hegyekben végig, szinte homokosak a hegyek. Az északi oldalt nem süti a Nap egész nap, ott bőven van fű, mi valahogy kitartunk valameddig, de szeptember, októberben is etetni kell a jószágot, és itt sem lesz, amit egyenek a száraz füvön kívül. A kalászosok még termettek is, de a kalászos az itt is húsz-harminc százalékkal kevesebb lett, mint volt. A kukoricák egyszerűen nem sikerültek. Itt nem maradt meg a kukorica, mert minden kukoricából siló lesz, mert meg vannak száradva, elsültek. Csutka alig van rajtuk” - nyilatkozta Gál József, őstermelő.

A lucerna terméssel is vannak problémák, idén egyszer-kétszer sikerült kaszálnia, holott négyszer szokott. Most mindenki megpróbálja a legjobb tudása szerint átvészelni ezt a csapadékmentes időszakot, miközben már nagyon bíznak az égi áldásban.

(forrás)