Ózd városát a széntelepek fölfedezése indította el az iparosodás útján az 1840-es években. Az Ózd térségi széntelepekre és a Murányi-fennsík vasérclelőhelyeire épült az a nagy ívű ipari fejlődés, melynek eredményeként az 1960-70-es években Ózdot már a hazai nehézipar egyik fellegváraként jegyezték. A nők tömeges munkába állásával az 1960-as évektől fejlődésnek indul a textil-, majd az 1980-as évektől a finommechanikai, elektronikai összeszerelő ipar.

Az 1980-as évek végén a kohászat világméretű válsága elérte Ózdot, több mint 10 ezer munkahely megszűnését vonva maga után.
Az 1990-es évek első fele a súlyos válság, magas munkanélküliség, a túlélésért folytatott harc, a kiútkeresés periódusa volt. A dekád második azonban már megmutatkoztak az élénkülés jelei - először a textiliparban, majd karbantartó, fémfeldolgozó és megmunkáló tevékenységet folytató kohász utódvállalatok erősödtek meg és stabilizálódtak.

A jelen és a jövő

A német Max Aicher csoport révén jelentős befektető érkezett a gazdaság eme szegmensébe.
Szinte egy időben tűnt föl a város gazdasági életében a két elektronikai, finommechanikai villamos összeszerelést folytató nagybefektető: az amerikai General Electric, illetve a svájci illetőségű Saia Burgess Electronics.

Ózd Város Önkormányzata tudatában, hogy a városnak további befektetésekre és munkahelyteremtésre van szüksége, jelentős fejlesztéseken dolgozik, illetve indít el. E körben a legfontosabb a gazdaság hátországában a kommunális hulladékgyűjtés és a szennyvízfeldolgozás modernizálása EU pályázati források bevonásával - illetve a befektetések vonzása érdekében mintegy 35 ha zöldmezős ipartelepítésre alkalmas terület előkészítése, közművesítése.

Mindemellett stratégiai jelentőséggel bír a közúti kapcsolatok, a város elérhetőségének javítása, elsősorban az autópálya-hálózat felől.