Csíkszentsimon község a Keleti-Kárpátokban húzódó Csíki-medencében fekszik. A település keleti határában folyik az Olt, melyet négy patak táplál. A Csíki-medencét a vulkáni működés által létrehozott Hargita hegyvonulat öleli körül.  Csíkszentsimon már a csiszolt kőkorszakban lakott volt. Erről a tényről számos régészeti lelet árulkodik.

A Csatószeggel egybeépült település sajátos székelyföldi vonásokat hordoz társadalmában, kultúrájában és építészetében egyaránt. Lakosságának 85 százaléka ma is magyar nemzetiségűnek vallja magát. Megélhetésük forrása nagyobb részt az állattenyésztés és a zord éghajlatot jól tűrő növények termesztése. Legfontosabb kincsük a borvíz (ásványvíz), a kaolin (a porcelán alapanyaga) és a pirit (rézérc).

Két műemléke az Endes család kúriája, valamint Darvas Ferenc 19. századi faháza. Érdemes azonban ellátogatni a szomszédos Csatószeg pregótikus római katolikus templomába is.