Urajon tartották meg a XII. Barkóság Konferenciát. A két levezető elnök dr. Alabán Péter és dr. Nagy Péter történészek voltak, rajtuk kívül nyolc előadó regisztrált.
Az uraji kultúrház előterében a Barkó Kézműves Egyesület tagjai által készült díjazott, zsűrizett munkákat nézhették meg azok az érdeklődők „Megvalósult csodák a barkók földjén” címmel, akik a XII. Barkóság Konferenciára érkeztek. A nagy érdeklődést övező rendezvényen közel tíz előadó prezentációja hangzott el. A témákat tekintve nagyon széles volt a skála, hiszen az egyháztörténet, a társadalomtörténet mellett a néprajz is szóba került a nap folyamán. A két szekció levezető elnökei dr. Nagy Péter és dr. Alabán Péter történészek voltak.
„A saját előadásom egyben tematikailag is, időrendileg is a záró előadás lesz, amely egy új, a mélyszegénység jelenségét szimbolizáló zugbányászokról fog szólni. 2010-ben Farkaslyukról forgattak egy olyan dokumentumfilmet, amely többek között ezt a témát dolgozta fel, de számos hasonló példát más megyékben is találunk. Szomorú mementója ez az ipartörténetnek, azonban úgy gondolom, hogy helye van társadalomtörténeti szempontból, mint ahogy a többi előadásnak is, amelyek érintik a néprajz, a történelemtudomány, a vallás és egyéb témaköröket itt Urajon” - mondta dr. Alabán Péter, történész.
A konferenciára érkezőket Scitovszky Nikoletta területi képviselő köszöntötte, majd dr. Nagy Péter történész prezentációja következett, Uraji családok története címmel.
„Most már mondhatni, hogy nyolcszáznyolc éves Uraj. Minimum nyolcszáznyolc éves, mert az első említés 1216-ban történt, ami nem zárja ki, hogy korábban nem létezett. Ekkor 1216-ban keletkezik egy oklevél, amikor Susát a hangonyi nemzettségnek adományozzák, és akkor dupla vével, Wray néven szerepel” - emelte ki dr. Nagy Péter, történész.
A konferencián többek között szerepelt dr. Tengely Adrienn: A csernelyi Oltárszentség Társulat névkönyve és dr. Juhász Attila: a Gesztetei barkók – a kívülálló szemével című előadások. A prezentációk szünetében a társaság közösen megtekintette az Ózd-Uraj katolikus templomot, mely a XV. században gótikus stílusban épült.