Az enyhe, meleg idő munkára készteti a méheket. Ózdon nincs komolyabb probléma, de az ország számos pontján a rendkívüli januári meleg miatt idejekorán kirepültek a kaptárból.
Napok óta tavaszias az időjárás, sorra dőlnek meg a melegrekordok. Az általunk megszokott, normálisnak mondott, hideg teleken, amikor nappal se megy 0 fok fölé a hőmérséklet és hó borítja a tájat, a méhcsaládok nyugalomban vannak. A lépek közt telelnek, egy fürt alakú körülbelül 20.000 egyedet alkotó alakzatban, és középen van az anya. A kevésbé sem télre jellemző hőmérséklet felborítja a természet jól megszokott rendjét, érzik ezt a változást a méhek is. Az ország több pontján – leginkább a Dunántúlon és Dél-Magyarországon – tapasztalták a méhészek, hogy felbomlott a méhcsaládok életciklusa, a kaptárakban tenyérnyi nagyságú területen van pete, lárva és báb a lépben.
„Tudni kell a laikusoknak, hogy ilyenkor az történik, hogy a méhek azt hiszik, hogy már jó idő van és felnevelik azokat a méh egyedeket, amelyek abból a petéből fognak kikelni, amelyeket az anyaméh ilyenkor lerak. Ez két szempontból sem jó, nem lesznek az ebből felnevelt egyedek olyan életerősek, amely hasznára lenne a méhcsaládnak, hiszen nincs friss nektár, nincs friss virágpor. Viszont óriási energia szükséges ahhoz, hogy ezeket az egyedeket felnevelje a méhcsalád, és ez az energia pedig lerövidíti a méhegyedek életét” - nyilatkozta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
Városunkban szerencsére nem tapasztalható ekkora felmelegedés, tartósan nincs 10-12 fok feletti, meleg napsütéssel járó időszak, amely beindítja a peterakás folyamatát, és a fentebb említett reakciókat.
„Nálunk is kirepültek a méhek, meg itt a környéken mindenkinél. De itt nem egy ilyen tavaszi dologról van szó, amikor tömegével jönnek ki a méhek, hanem ilyenkor bent vannak egy-két hónapig, kijönnek ürítkeznek, szétnéznek, ha olyan az időjárás és visszarepülnek. Olyan nagy probléma nincsen” - nyilatkozta Kovács István, mezőgazdász.
Nagyobb probléma, hogy a korán érkezett meleg időjárás a növényvilágra sincs jó hatással, ideje korán beindítja a fák rügyezését, kevesebb időt biztosítva az úgynevezett mélyalvó állapotra. Így hamarabb kipattannak az évelők rügyei, amelyek a tavaszi fagyok alatt lefagynak, és mind a virágzás, mind a terméshozam alakulására negatívan hatnak. A természet rendjének felborulása, az enyhe tél tehát mind a méhekre, mind a növényvilágra kedvezőtlen hatással van.