Légzés- és beszédfejlesztő kommunikációs foglalkozást tartott dr. Széman E. Rózsa beszédtechnika tanár a Nemzeti Művelődési Intézet Petőfi 200-as emlékévének keretében.
Beszédünk, írásunk árulkodik rólunk. Elmondja milyen személyiségek vagyunk. Milyen a stílusunk, nyitottak vagyunk-e, vagy sem, esetleg szorongunk-e. Már az első megszólaláskor megítélnek bennünket és nem nem mindegy, hogy milyen kép alakul ki rólunk.
Az Olvasó Adorján Lajos termében ehhez a témához kapcsolódóan tartott műhelyfoglalkozást dr. Széman E. Rózsa beszédtechnika tanár a Nemzeti Művelődési Intézet Petőfi 200-as emlékévének keretében. A szakember igen otthonosan mozog a kommunikációban. Több mint húsz éve foglalkozik ezzel, szenvedélye a tiszta, érthető, mindig az alkalomnak megfelelő beszéd. Véleménye szerint a helyes légzés kialakítása a legfontosabb, mert az az alapja mindennek.
„Az első, amit tudok tanácsolni az, hogy most már mindenhol mindenkinek van okostelefonja és gyakorolni kell, hogy saját okostelefonnal felvenni, visszahallgatni, visszanézni. Mert ugye ez is nagyon nagy probléma. Amikor lehet, hogy lenne bátorságunk kilépni, vagy akár megszólalni a rádióban. Amikor visszahalljuk a hangunkat, visszalátjuk magunkat, akkor úgy érezzük, hogy jaj, én soha többet. És ezt meg kell szokni. És nyilván, hogyha az ember visszahallgatva visszanézi magát, akkor azt is látni és hallani fogja, hogy hol van esetleg korrekcióra szükség” - mondta dr. Széman E. Rózsa, beszédtechnika tanár.
A mintegy kilencven perces foglalkozás egy bizalomjátékkal kezdődött, amikor valaki a kör közepére áll, erősen megfeszítve testét, a többiek pedig mint egy ingát jobbra-balra lökdösik. Az alanynak pedig hinnie kell benne, hogy senki nem lép ki a körből és megtartják őt. A tréningre a városból már jól ismert arcok is ellátogattak.
„Hiszünk abban, hogy gyakorlatilag a kommunikáció mindennek az alapja. A kommunikáció az alá-felé rendeltségnél sem zárható ki, de megfelelő módon kell kommunikálnunk az ügyfeleinkkel, főleg káreseteknél a károsultakkal. Gyakorlatilag a toborzási munkának is egy nagyon-nagyon fontos szegmense a helyes kommunikáció, vagy az az adekvát kommunikáció, ami generációk közt, vagy a célszemélyek esetében meg kell, hogy fogalmazódjon vagy használjuk” - emelte ki Tőkés Tamás, tűzoltóparancsnok, kompetencia fejlesztő tréner.
Minden embernek szüksége van arra, hogy tisztában legyen saját képességeivel. Amikor beszél mi az, amin javítani lehet. Hogyan lehet egy levegővel minél érthetőbben kifejezni magunkat. Fábián-Dobos Eszter azt mondja, hogy ezek a szakmai programok nagyon jók arra, hogy a különböző területeken dolgozó emberek még jobban összehangolják munkájukat.
„A légzésgyakorlatok úgy gondolom, hogy a mindennapok során is fontosak, ha elrugaszkodunk a kommunikációtól akkor is, hiszen az hogy valaki szépen, érthetően beszél az nagyban függ a levegővételtől és a légzéstől is. Ezt korábban még nekünk általános iskolában tanították, és én valami ahhoz hasonló élményt várok ettől a naptól, amikor egy „aha” érzésem lesz, hogy jajj így is lehet, és könnyebb és nem fullad úgy ki az ember, ha egy hosszú mondatba kezd bele. Illetve kíváncsi vagyok, hogy milyen új dolgok vannak még, amivel ki lehet egészíteni a beszédkészségünket” - nyilatkozta Fábián-Dobos Eszter, az ÓMÉK művelődési ágazatvezetője.
Biztosan mindenki került már olyan helyzetbe, hogy izzad a tenyere, gyomorgörcse van egy nyilvános szereplés, vagy például vizsga előtt. A szakember abban is segítséget nyújt, hogy ilyen esetben hogyan kezelhetjük lámpalázunkat. Ahhoz, hogy elsajátíthassuk ezt a tudást, a legfontosabbak mi magunk vagyunk. A jó hír, hogy a hangzó és írott kommunikációs készség fejleszthető.