Az elesett hősökre emlékeztek Szentsimonban

A világháborúk hőseire emlékeztek Szentsimonban a Don-kanyari áttörés évfordulóján. Az igeliturgiát követően a megjelentek a templom kertjében tisztelegtek az elesettek emléke előtt.

1943. január 12-én, pontosan nyolcvan évvel ezelőtt indították meg támadásukat a szovjetek a Don-kanyarban, amelynek következtében a második magyar hadsereg mintegy százezer katonája vesztette életét. A szokásokhoz híven az áttörés évfordulóján idén is megemlékeztek az I. és a II. világháború elesett hőseiről Szentsimonban. A településrész templomában az igeliturgiát Talián Zoltán diakónus celebrálta.

„Valahogy úgy, ahogy ma a zsidókhoz írt levélben Pál fogalmaz. Krisztus életében részesedtünk, de csak úgy maradhatunk meg őbenne, ha a hitünkben kezdettől fogva mindvégig állhatatosan kitartunk. Ők kitartottak ott és akkor, a 35 fokos hidegben, hiányos felszerelésben, a kötelesség teljesítésben kitartottak értük, mert volt hitük Krisztus áldozatához kapcsolni életüket” - fogalmazott Talián Zoltán, római katolikus diakónus.

Az elesett szentsimoni hősökről név szerint is megemlékeztek. Az igeliturgiát követően a résztvevők a templom kertjében gyűltek össze, ahol a Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület huszárjainak bevonulásával kezdődött el az emlékműsor. Az ünnepi köszöntők sorát Janiczak Dávid polgármester nyitotta meg. Beszédében a megemlékezés fontosságáról, a hősök áldozatáról beszélt.

„A parancs háborúba szólította őket, s ők kiállva és helytállva katonai esküjükhöz híven, a parancsot véghez vitték és teljesítették. Ne felejtsük el, hogy ezek az emberek közülünk valók voltak, apáink, nagyapáink, dédnagyapáink, akiknek sajnos nem adatott meg, hogy megöregedjenek. Ezért is kell főt hajtanunk áldozatuk előtt, így nyolcvan esztendővel a doni katasztrófa után is. S ma, amikor a szomszédban láthatjuk most már élő egyenes adásban a háború borzalmait, különösen fontos megemlékezni róluk és átérezni azt, amit ők átéltek és teljesítettek” - hangsúlyozta Janiczak Dávid, polgármester.

Kellóné Mezőtúri Márta, a terület képviselője is megosztotta gondolatait az összegyűltekkel. Ő nem csak a hős férfiakról, hanem azokról az anyákról beszélt, akiktől a háború elszakította fiaikat és évekig semmit nem tudtak arról, mi is történt velük.

„Nem tudom, hogy ezek az anyák, hogy bírták ezt ki. Csak úgy bírhatták ki, hogy nagyon erősek voltak. Kérhették a jó Istent, hogy segítsen nekik kibírni ezt a szörnyű érzést. Én azt hiszem, hogy nagyon kell nekünk vigyázni erre az ingatag békére, mert senki sem szeretné, hogy a szerette, a fia, a gyermeke, így járjon, ilyen körülmények között vesszen oda” - mondta Kellóné Mezőtúri Márta, területi képviselő.

A beszédek után kulturális műsor következett, amelyet az ÓMI Zenés Színház tagjai Tóthné Kocska Orsolya és lánya, Tóth Hanna Dóra előadása nyitott meg. Idén a szentsimoni gyerekek is nagy erőkkel készültek a megemlékezésre. Végezetül a Gömöri Huszár Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület tagjainak közreműködésével többen is elhelyezték koszorúikat a világháborús hősök tiszteletére állított emlékmű talapzatánál. Az ünnepség díszlövéssel zárult.

(forrás)