Ózd
Emelkedő árak
Januárban 7,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest. A pandémia enyhülésének következtében a gazdaság stabilizálódása várható.
A vásárlók a boltok polcai között sétálva komoly drágulást tapasztalhatnak. Többnyire az alapvető élelmiszerek és a hajtóanyagok kerülnek jóval többe a korábbi évhez képest. Az étolaj 33,4, a margarin 21,2, a kenyér és a baromfihús 18, a tejtermékek 17,2, a benzin és a gázolaj ára 22,5 százalékkal emelkedett. Kíváncsiak voltunk az ózdiak véleményére.
„Nem örülünk neki, ennyi a véleményem” - mondta Juhászné Dobró Éva.
„Már ettől drágább szerintem nem kellene, hogy legyen, mert voltunk külföldön is, ott azért nem ilyenek az árak a fizetésekhez képest persze. Mert ami itt fizetés van, az is egy nulla, ehhez képest emelik, az meg káosz” - hangsúlyozta Fazekas Brigitta.
Magyarország Kormánya február 1-jén léptette életbe az árstopot, amelynek célja a fogyasztók pénztárcájának kímélése. Ez a kristálycukor, étolaj, csirkemell, liszt, a 2,8 százalékos UHT tej és a csirke farhát október 15-i szinten való stabilizálását jelenti. A üzemanyagok árát már korábban, november 15-án rögzítették. Eredetileg ez az intézkedés február közepéig tartott volna, azonban Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjén bejelentette, hogy ezt további 3 hónappal meghosszabbították. A hatósági ár hatása a következő negyedéves jelentésben nyilvánulhat meg, de konkrét számokról még nem tudni.
„Nem ezt kellett volna hatósági árasítani. Nem ezeket. Csirke farhátat meg szárnya véget. Egyáltalán nem” - fogalmazott Jedlinszki Erika.
„A csirke farhát nem a legegészségesebb, jó, amikor egyszer-kétszer az ember megcsinálja. De ugyanúgy az üzemanyag is, nekem nincs kocsim, egy darabig jó, de lehet, hogy a töltőállomáson dolgozók megsínylik” - emelte ki Zsámbok Albertné.
A pénzromlás okai sokrétűek. A koronavírus járvány nemzetközi negatív hatásai pedig még mindig érezhetőek. A külföldi élelmiszer és alapanyag árak szintén az egekbe szöktek, amelyet Magyarországon tovább súlyosbított a gyengélkedő forint. A laza költségvetési politika is befolyásolja az inflációt, amely során a kormányzat az elmúlt hónapokban rengeteg pénzt költött az emberekre. A pozitívumok ellenére azonban ez további pénzromláshoz vezet. Az elmúlt két évben az ipar és kereskedelem talpra állásának következtében kedvező számokat mutat ugyan a statisztika, bár fontos kiemelni, hogy ezt a növekedést a 2020-as esztendőhöz viszonyítva állapítják meg, ami a járványidőszak legsúlyosabb éve volt. A KSH adatai szerint a 2021-es gazdasági növekedés 7,1 százalékot ért el.
