Húsvéti hagyományok és szokások. Hazánkban egyre elterjedtebb a tojásfaállítás. De honnan ered az ünnepi szokás, és miért díszítjük fel őket. Településünkön Szenna szívében a Tartó Lajos Közösségi Ház udvarán is található egy több ezer dísszel teleaggatott fa. Mely a helyiek összefogása nélkül nem jöhetne létre évről évre. Az alkotás sok látogatót vonz.

EREDETE ÉS TÖRTÉNETE

A húsvét közeledtével számos hagyományt ápolunk, melyeket más kultúráktól vettünk át. A tojásfaállítás is ilyen, amely egy sváb eredetű népszokás. A hagyomány évszázados múltra nyúlik vissza, amely Németországból indult hódító útjára. A fákat és bokrokat színes, díszes tojásokkal aggatták tele, aminek szándékát nem lehet pontosan tudni. Hogy milyen célból is díszítik őket, arról csak feltételezések vannak. Többféle jelentést is társítanak hozzá. A tojás az újjászületést és a termékenységet szimbolizálja, ebből kifolyólag a díszes fa a természet megújulását, a tavaszvárást, annak beköszöntét fejezheti ki.

A fa díszítése a keresztény vallás szerint pedig, Jézus feltámadását jelképezi, az élet-halál feletti győzelmet, így köthető az ünnephez. Vannak kultúrák, amik a bőség, a jólét, valamint a természet életadó erejét látják benne. A húsvéti tojásfa nemcsak egy régi tavaszi hagyomány, hanem egy olyan közös időtöltés, amely összekovácsolja az embereket, a közösségeket. Sok helyen fellelhető a díszes fa, nemcsak otthonok kertjeiben, hanem köztereken, templomokban vagy kulturális intézményekben, skanzenekben is helyet kaphatnak. A tojásfa mára már nemcsak a német nyelvterületeken vált népszerűvé, hanem a környező országokban is találkozhatunk vele. Hazánkban és a környező országokban is egyre elterjedtebbé válik. Különösen Ukrajnában, Csehországban, vagy Lengyelországban gyakori. De az Egyesült Államok keleti partvidékén is van olyan állam, ahol találkozhatunk a népszerű közép- európai népi hagyománnyal.

LEGENDÁS HÚSVÉTFÁK

Néhány helyen, óriási tojásfákat alkotnak meg. Vannak olyanok, amelyeket több ezer díszes tojással aggatnak tele. A németek Ostereierbaum néven emlegetik a kreációt. Leghíresebbnek számít náluk a Saalfelder Ostereierbaum, tehát a Saalfeld-i húsvéti tojásfa. Története Volker Kraft-hoz és családjához köthető. Ötven éven keresztül foglalkoztak minden évben az almafa feldíszítésével. Első alkalommal 1965-ben került sor a fa elkészítésére, kezdetben még csak tizennyolc darab tojással. Minden évben egyre többet akasztottak fel, végül az utóbbi években már tízezernél is több tojás lógott a fán. Távoli országokból is csodájára jártak a látogatók a húsvéti szimbólumhoz, melyre mindenki felakaszthatta saját készítésű műalkotását. Aminek eredményeképpen számtalan ország képviselteti önmagát a produktumon. Az igazán értékes és óvatos bánásmódot igénylő tojásokat vitrinben kiállítva tárolták, így tekinthették meg őket. Magyarországon a 19-20. században vált elterjedté a kisebb fák, bokrok, vagy gallyak dekorálása. Hazánkban a hagyományokat nézve, fontos szerepet játszik a húsvét és az ahhoz kapcsolódó szokások betartása. A tojásfestés, a locsolkodás, valamint a tojásfaállítás is egy ilyen tradíció. Azonban az utóbbinak inkább közösségteremtő ereje van.

A díszek megálmodása, elkészítése, majd azok kihelyezése sok időt, tervezést igényel. Egy kisebb falut, települést is összekovácsolhat a folyamat. Az ország legnépszerűbb tojásfája a Somogy megyei Kéthelyen található. Több mint nyolcezer alkotás lóg az ágain. A kis település igazi turista attrakciónak számít a látogatók körében. Ez a népszokás egyre nagyobb gyökereket kezd el hazánkban is ereszteni, hasonlóan a locsolkodáshoz vagy a tojásfestéshez. Akik lakásban élnek, azok is előszeretettel használnak barkát, vagy aranyesőt, ami csokorba fonva lesz ékes dísze az otthonnak. Az ünnepi hangulat átélése érdekében sokan többféle kreatív alkotással díszítik lakásukat, tojásokkal, nyuszival, vagy előre elkészített boltban vásárolt apróságokkal.

VÁROSUNK TOJÁSFÁJA

Olyannyira elterjedté vált a húsvétfa, hogy Szenna városrész szívében a Tartó Lajos Közösségi Ház udvarán, minden évben állítanak egyet a tavasz közeledtével. Az ötlet kivitelezői a Szennai Nyugdíjas Klub tagjai, akik évről évre húsvéti díszbe öltöztetik az udvaron található meggyfát. Már hat éve annak, hogy elkezdték a közösséget összetartó kezdeményezést, mely idővel már hagyománnyá vált. Minden évben ezer darabbal több tojást szeretnének elhelyezni a kiválasztott fán, amely eddig még mindig sikerült. Az idei cél a hatezer darab tojás volt. A készülődést már egészen télvíz idején elkezdik. Ekkortól már gyűjtik a kifújt, vagy díszített tojásokat. Így vannak olyan darabok melyet egy akasztó felhelyezése után rögtön a fára függeszthetnek húsvét előtt.

„Amikor valamit főzök, például rántottát vagy bármit, akkor kifújom a tojást. Én már ezt most elkezdtem, hogy következő évre legyen elég tojásunk. Most egyébként nyolcszáz darab tojást sikerült összegyűjtenem magamban. Mindig háromszáz darabbal többet kell feltenni, így ezerháromszáz darab van, ennyit kell felrakni, mert összetörnek a tojások. Így háromszázat mindig rászánunk arra, hogy törik, akár raktározásnál, akár amikor feltesszük, mert lepotyoghatnak” - mondta Tóth Sándorné, ötletgazda.

A húsvéti tojások készítői, a tojás tetején és alján egy picike lyukat képeznek, amin keresztül kifújják a tojás tartalmát, azaz a fehérjét és a sárgáját. Majd kezdődhet a dekorálás. Az asszonyok és segítőik nagyon szeretnek kézimunkázni, ezért amikor idejük engedi, a tojások készítésével foglalkoznak. Különböző technikákkal dekorálják azokat.

„Egyre többen kapcsolódnak be mi hozzánk, úgyhogy sokfelől jönnek a tojások, ezért ezek mind másfajták. Vannak kacsatojások, libatojások, ezeket próbáljuk minél szebben kidíszíteni. Nagyon szépek, mindig változatosak a darabok” - tette hozzá Tóth Sándorné, ötletgazda.

Vannak olyanok, amik egyszerűen csak egy- vagy többszínűre vannak festve, vagy szalaggal, madzaggal körbetekertek. Sokszor a hímestojások színei vagy motívumai tükrözhetik, hogy mely tájegységről származnak. Egészen különleges darabok is szépítik a fát, mint a körbe horgolt, vagy a gyöngyökkel körbe szőtt ruhát viselő tojások. A szennai fán a nemzeti lobogó színével ellátott tojás is lógott, melyen olvasható volt a település neve.

A közösség tagjai egész esztendőben gyűjtik és dekorálják a tojásokat, de sok felajánlás is érkezik.

„Akik a legtöbbet segítenek, az egy ilyen öt – hat ember szokott lenni a nyugdíjas klubból. De szoktunk kapni külső segítséget is. Vannak olyanok, akik már készen hozzák a megfestett tojásokat. Most is volt olyan, aki kétszáz darab felett hozott. Van, aki csak gyűjti őket, de persze ez is nagy segítség. Így már csak díszítenünk kell. Ami időben sok, de ennyivel is előrébb vagyunk. Valaki csak lerakja a közösségi ház lépcsőjére az előre elkészített tojásokat. Arra csak egy drótot kell tennünk és ilyenkor felrakjuk közösen a fára” - fejtette ki Tóth Beatrix, a Szennai Nyugdíjas Klub elnöke.

Az alkotások felhelyezése már egészen kora tavasszal elkezdődik. Idén sem volt ez másként, már február közepén hozzákezdtek a segítők. Az új tojásokat gondosan ellátják akasztóval, és szalaggal is a kellően biztonságos rögzítés érdekében. A még nem rügyező fákat kezdik el öltöztetni, színes szalagokkal, tojásokkal és egyéb díszekkel. Ezáltal hosszú ideig csodálható a kreáció. Ugyanis mielőtt a hajtások elkezdenek, megjelenni a fákon, le kell szedni mindent, annak érdekében, hogy ne tegyünk kárt a fában. A magas fák esetében, ahogyan az a szennai meggyfánál is van, szükséges létra is a tojások felaggatásához. A folyamatot a törzstől kifelé, illetve felülről lefelé célszerű végezni, így minden ágra fel lehet tenni a tojásokat. Nem minden tojás kerül az ágakra. A kivitelezők hagynak több doboznyit a látogatók számára. Ezeket közösen a tojásfadíszítésen helyezik el a fán.

Az eseményre kicsik és nagyok is örömmel ellátogattak. Voltak olyan kis apróságok is, akik már az előkészületekkor jelen voltak, szívesen töltötték szabad idejüket a közösségben.

„Segítettem a tojásfára felrakni a tojásokat. Nagyon közel lakom, itt a szomszédban, ezért nagyon sokszor át tudtam jönni” emelte ki Elmi Medina, szomszédlány.

Az idei tojásfaállítás is családias, vendégsszerető környezetben zajlott. Sokan eljöttek az eseményre. A szervezők süteménnyel és meleg teával várták az érdeklődőket.

Nagy összefogás és készülődés övezte a rendezvényt. Fontosnak tartják a hagyomány ápolását, melynek közösségépítő ereje van egész évben. Idén még nagyobb hangsúlyt fektettek a dekorációra. Többféle installációval is készültek, annak érdekében, hogy még nagyobb húsvéti hangulatot teremtsenek. Az udvaron elhelyeztek több alkotást is. Mint például egy nagyméretű nyulat és tojásokat, melyek sörös dobozokból készültek. A nyuszihoz négyszázötven darab alumíniumdobozt használtak fel, a tojások pedig ötvenkét darabból álltak.

Három héten át készültek a kreatív alkotások, melyekhez szilikonalapú ragasztót és olajfestéket használtak. Ezekkel a kerti dekorációkkal igyekeztek kedveskedni a legkisebbeknek.

„Hat éve már, hogy a szennai közösség, itt a Tartó Lajos Közösségi Ház udvarán tojásfadíszítésbe kezdett, húsvét előtt. Egy korábbi rekordkísérletük volt, hogy háromezer-hatszáz díszt helyezzenek fel a fára. Most már hatezer tojás díszíti a fát, és ebben az évben tovább fejlesztették a kertet, sörösdoboz installációkkal is. Nyuszikat és tojásokat alakítottak ki, ami elég komoly és pontos munkát igényelt, illetve rengeteg belefektetett szabadidőt. Én azt gondolom, hogy értékelendő, ami itt történik és bízom benne, hogy még nagyon sokan ki fognak ide látogatni” - fejezte ki elégedettségét Janiczak Dávid, polgármester.

A kilátogatók egészen húsvétig gyönyörködhetnek a tojásfában, akár fel is akaszthatnak egy-egy saját készítésű hozott darabot. Sokan, kisgyerekekkel jönnek a környékről megcsodálni az alkotást.

„Nagy szeretettel csináltuk. Mindenkinek tetszik, úgyhogy most nagyon boldogok vagyunk. A gyerekek itt kiabálnak, hogy gyönyörűszép, jaj de jó, jövünk fényképezkedni. Ez mindent megér nekünk, hogy mindenki mosolyog és örül” - mondta örömmel Tóth Sándorné, ötletgazda.

Ezekután talán nem meglepő, hogy jövőre már hétezer tojással szeretnék feldíszíteni a Szenna szívében található fát.

Szöveg: Pásztor Petra
Fotók: Csipkés Róbert