Szakmai napot tartott a Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület
Kultúra
2024. jan. 22.

Szakmai napot tartott a Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület

Három előadást hallhattak a Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület szakmai napján az érdeklődők. Szó volt a 1945-ös budai kitörésről és a huszárság kialakulásáról.

Szakmai napot szervezett a Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület az ÓMÉK-Olvasó Mizerák termében. De nemcsak a lovasok foglaltak helyet a rendezvényen, hanem a Fiatalok Egy Jobb Jövőért Egyesület tagjai is, valamint azok a vendégek, akik érdeklődnek többek között a magyar huszárság kialakulása iránt.

„Egy nagyon érdekesnek és kellemesnek tűnő szombat délutáni programot hirdettek meg a Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület tagjai. Nagyon kíváncsi vagyok az itteni előadásokra és bízom benne, hogy több információval tudok majd hazatérni és abban is bízom, hogy lesz folytatása és jóval több érdeklődővel” - mondta Janiczak Dávid, polgármester.

Korábban is volt hasonló rendezvény a városban, akkor huszár előadókat hívtak meg annak érdekében, hogy a szervezet tagjainknak szellemi felkészültségét gyarapítani és frissíteni tudják.

„A téli szünetet és a téli holt időt kihasználva nem első alkalommal rendezünk ilyen szakmai napot, ahol a huszár tagtársaknak, a fiatalságnak és az érdeklődőknek próbálunk szakmai felkészültséget nyújtani azáltal, hogy olyan előadókat meghívunk, akik a mi érdeklődési körünknek tudnak a szakmaiságához hozzáadni” - nyilatkozta Varga Balázs, a Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület huszárkapitánya.

A hétvégi eseményen Barkai Roland az 1945-ös budai kitörés eseményeiről és a Kitörés 60 emlék és teljesítménytúráról beszélt, Zagyva Gyula pedig arra adott választ, hogy mi volt az oka annak, hogy a Budaörsi úti egykori Petőfi Sándor laktanya Mária Terézia nevét vette fel. A magyar huszárság kialakulásától egészen a második világháború végéig adott áttekintést Szabó László hagyományőrző huszár prezentációja.

„Ez az előadás hét vagy nyolc évvel ezelőtt készült, akkor tartottam először. Azóta időnként megismételjük, és az a jellemző, hogy azok is, akik a hagyományőrzésben érdekeltek vagy foglalkoznak vele, annak is vannak benne újdonságok. Ritkán nézzük azzal a szemmel, hogy történelmi áttekintéssel fogunk bele valamibe, és ez segít egy kicsit a hézagokat kitölteni és a történelmi részeket pontosítani” - emelte ki Szabó László, hagyományőrző huszár.

A történelmi visszapillantást hasznosnak ítélte meg a hallgatóság, így a hagyományőrző egyesület a jövőben is tervez hasonló szakmai napokat.