Sportmúltunk, érmes hölgyeink – Stefanek Gertrúd és Fodor Emese voltak a közönségtalálkozó vendégei

Stefanek Gertrúd, világbajnok, kétszeres olimpiai bronzérmes tőrvívó és Fodor Emese, Európa-bajnoki bronzérmes súlyemelő volt a két meghívott vendég a Sportmúltunk közönségtalálkozón.

Az ózdi sportélet régi időkre nyúlik vissza. Az első ökölvívó szakosztályt 1933-ban alapították meg. Az ózdi sportegyesületek számos, nemzetközi szinten is kiváló élsportolót, köztük 14 olimpikont neveltek ki. Az egyik közülük Stefanek Gertrúd, világbajnok, kétszeres olimpiai bronzérmes tőrvívó, aki örömmel vett részt a szülővárosában megrendezett Sportmúltunk elnevezésű közönségtalálkozón. Gertrúd nem maga választotta ezt a sportágat, édesapja unszolására vágott bele a tőrvívásba. Habár elmondása szerint eleinte tiltakozott ellene, a mai napig hálás azért, hogy pástra lépett. Arról is mesélt, melyik eredményére a legbüszkébb.

„Igazából Nyitrai Karola Dórára vagyok a legbüszkébb, ő a lányom. Mondjuk nem lehet őt eredményként titulálni, de ő mindenek felett. Egyébként pedig azt mondom, hogy mind a két olimpiai bronzérmemre nagyon, de mégiscsak a szívem csücske a világbajnoki aranyérem, mert ahhoz hozzátartozik egy történet, hogy 17 évvel korábban nyert utoljára női tőrcsapat, és megbontottuk ezt a hosszú időt, úgyhogy igazából arra vagyok büszke” - mondta Stefanek Gertrúd, világbajnok, kétszeres olimpiai bronzérmes tőrvívó.

A másik meghívott vendég Fodor Emese, Európa-bajnoki bronzérmes súlyemelő volt. Emese három Európa-bajnokságon vett részt a ’90-es években, melyeken kiemelkedő eredményeket ért el. Az 1993-as verseny volt az, melyen a bronzérmet elnyerte. Sajnálatos módon pályafutása akkor ért véget, mikor igazán elkezdődhetett volna, hiszen egy sérülés miatt abba kellett hagynia a sportot. Mielőtt a súlyemelésben maradandót alkotott, sok minden mást is kipróbált.

„Az igazi első nagy szerelem azonban az atlétika volt. Itt ifjúsági aranyérmes sportoló is voltam százon, kétszáz méter síkon és 80 méter gátfutásban. Elkerültem középiskolába Miskolcra, ott azonban nem tudtam folytatni az atlétikai pályafutásomat. Ennek egyetlen egy oka volt, a DVTK-nál egy olyan edzővel kerültem kontaktba, amelyik a 400 gátat szerette volna, hogyha én azzal megpróbálkozom, és ez egyszerűen nekem nem fért bele sehogy sem. Nem voltam rá alkalmas, így is fogalmazhatnám. Így aztán az atlétikai pályafutásomat ott befejeztem” - emlékezett vissza Fodor Emese, Európa-bajnoki bronzérmes súlyemelő.

A közönségtalálkozó jól sikerült, ahol a kérdésekre nem csak a beszélgetőpartnerek, de a közönség is válaszokat kapott. A rendezvény végén egy kis játék is várta a résztvevőket. Három kérdést tettek fel a nézőknek az elhangzottakból, aki pedig tudta a választ, az 1-1 sportkulaccsal lett gazdagabb. A meghívott vendégeket pedig egyedi, fából készült kézműves emléktárggyal lepték meg.

(forrás)