Levegő-, és vízszennyezés, túlzott fogyasztói vásárlás, globális felmelegedés. Csak néhány kifejezés, amely sajnálatos módon mindennapjaink részévé vált. Ezért is fontos, hogy nagy hangsúlyt fektessünk a természet megóvására. A környezet védelme közös feladatunk. Már az óvodások körében is egyre népszerűbbek az erre irányuló foglalkozások, hiszen a felnövő generáció az egyik kulcs a változáshoz.

A Katona József Úti Óvoda az Ózdi Városi Óvodák bázisintézménye. Az itteni pedagógusok is rendkívül fontosnak tartják, hogy az apróságok minél hamarabb megismerjék a szemetelés káros hatásait és a szelektív hulladékgyűjtés lényegét.

„Intézményünk, a székhelyintézmény már korábban is elhivatott volt, a környezettudatosságra nevelés érdekében mindent megtettünk. Korábban már pályáztunk a Zöld Óvoda címre, és az idén, nagy örömünkre sikerült ezt második alkalommal is elnyerni. Egyébként is, az óvodai nevelésben egy kiemelt feladat a környezettudatosságra nevelés, hiszen ezt tartalmazza az országos nevelési programunk és mi itt mindent megteszünk ennek érdekébe” - emelte ki Juhász Tamásné, az Ózdi Városi Óvodák intézményvezetője.

A Katona József Úti Óvoda pedagógusainak lehetőségük nyílt részt venni a Klímanócskák-programban, amelynek első állomása egy 30 órás képzés volt Pásztón. Ezt követte az óvodában tartott bemutató foglalkozás, melyet a projekt megálmodója hozott el Ózdra.

Bozókiné Szabó Ildikó a program kialakítását 17 évvel ezelőtt kezdte el. A természet-, és klímavédelem, valamint az energiahatékonyság témáinak folyamatos kutatása során megismert információkból hozott létre egy egyedi nevelési módszert. Mesterpedagógusként azt vallja, hogy a gyermekekkel együtt, rajtuk keresztül lehet igazán szemléletváltást elérni. A család mellett a pedagógusoknak is rendkívüli szerep jut a környezethez való empatikus magatartás kialakításában, valamint az érzelmi intelligencia fejlesztésében.

„Ezen a mai foglalkozáson a gyerekek a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a hulladékgyűjtés és a természetvédelem kapcsolatával fognak foglalkozni. Ez egy komplex, összetett tevékenységsorozat, hiszen a játékokon keresztül tud a gyerekekbe rögzülni mindaz az ismeret, amit az óvodapedagógusok szeretnének majd átadni részükre. Nagyon fontos, hogy ezeknek a játékoknak és eszközöknek szinte minden része újrahasznosított anyagokból készült el” - fogalmazta meg Bozókiné Szabó Ildikó, a Klímanócskák Program ötletgazdája és szakmai vezetője.

A gyakorlati bemutatón az óvónők elsajátíthatták, hogy hogyan lehet játékos módon felhívni a gyerekek figyelmét környezetünk megóvására. A városunkba elhozott foglalkozás csupán egy töredéke volt a teljes bemutatónak, de így is megfelelő képet kaptak a résztvevők a projekt fontosságáról.

A programot a Dipol Humánpolitikai Intézet Kft. támogatja, amely mintegy tíz éve foglalkozik környezetvédelmi és fenntarthatósági projektekkel. Mindezt 2023-tól kezdve az Energiaügyi Minisztérium is patronálja. A tavalyi évben három, idén pedig további 12 vármegye egy-egy óvodájába valósítják meg a Klímanócskák-programot.

Dr. Forgó Gábor, a Dipol Csoport ügyvezető igazgatója elmondta: „A Klímanócskák program gyakorlatilag egy hódmezővásárhelyi óvodából elindult kezdeményezés. Lényege, hogy a gyerekek, az óvodás gyerekek mindennapjaiba beépüljön a klímaváltozással kapcsolatos gondolkodásmód, magatartás, a jó szokások kialakítása és ezeknek a népszerűsítése. Ez zajlik most az országban.”

Ennek a környezettudatosságnak a szellemében valósult meg az ózdi intézményben egy családi nap is, ahol már nem csak a gyermekeket, de a szülőket is bevonták a játékos foglalkozásokba. Ez volt a program harmadik lépése, egyben az utolsó is, hiszen ekkor avatták a Katona József Úti Óvodát a Klímanócskák hivatalos programóvodájává. Erről ma már egy tábla is tanúskodik az épület falán.

„17 évvel ezelőtt elindult egy óvodapedagógiai módszer Hódmezővásárhelyen Bozókiné Szabó Ildikónak köszönhetően, akinek az volt, és az is a mai napig a legfontosabb célja, hogy a gyermekeken keresztül szólítsuk meg a családokat. Úgy hisszük, hogy amit egy gyermek el szeretne érni, vagy kér, az sokkal de sokkal nagyobb hangsúlyt kap egy családon belül. Ugyanez igaz a klímavédelemre is” - mondta el dr. Fegyveres-Fiskál Gábor, a Dipol Csoport ügyvezető igazgatója.

A gyerekek eperpalántát és virágokat ültethettek, ezzel is zöldebbé téve a környezetet. A városi könyvtár munkatársai is kitelepültek, a természet védelmével kapcsolatos könyveket nézegethettek az apróságok.

A kreatívabbak rajzolhattak az öko falra, részt vehettek egy hatalmas földgömb festésében, de újrahasználható uzsonnás tasakot is varrhattak. Az udvar szépítéséhez többen is hozzájárultak.

A Neutrik Hungary Kft. munkatársai tujákat hoztak, majd el is ültették azokat. Marton Zsolt, a cég ügyvezető igazgatója akkor ezt nyilatkozta - „Meghirdettük az 1000 fa programot. Dolgozóink 2 hete megkapták a csemetéket, így már 200 fán túl vagyunk. Úgy döntöttünk, hogy a többi fát szeretnénk felajánlani közintézményeknek Ózdon, vagy a város környékén. Az óvodavezető jelentkezett nálunk, hogy szükség lenne néhány fára, és örömmel felajánlottuk, sőt azt is, hogy eljövünk elültetni.”

Az 1000 fa programot idén áprilisban indította el a cég, ekkor ültették el az első csemetéket az Ózdi Horgásztó melletti zöld területre. A többi fokozatosan kerül majd a helyére a következő négy évben. A projekt célja, hogy zöldebbé, ezáltal élhetőbbé tegyék a várost. A dolgozók is kaptak a fácskákból.

„A városban való megjelenésük óta jó a kapcsolatunk a Neutrik Hungary Kft.-vel. Kölcsönös, jó együttműködést ápolunk és a fatelepítés kapcsán egy nagy segítség lesz a városnak az, hogy ők is segítenek zöldíteni a városnak a közterületeit, sőt még a környéket is. Mi is sokat dolgozunk ezzel minden évben, hiszen nagyon fontosnak tartjuk a környezet védelmét, ápolását és megújítását. Most már partnerünk is van ebben a programban” - nyilatkozta az eseményen Janiczak Dávid, polgármester.

Azonban nem csak cégek, de civil kezdeményezés is a jó úgy mellé állt. Idén már tizenharmadik alkalommal hívta életre Dancsok Tamás az önkéntes faültetési akciót, aki elmondta:

„2011-ben kezdtem az ózdi önkéntes faültető akciót és 2600 fát ültettünk el eddig. Százhuszonegyet a mai nap, meg még jövő héten elültetünk húszat. Ez egy civil kezdeményezés. Mindenki hozza a kis fáját, vagy megvesszük együtt közösen, elültetjük Ózd különböző helyein és az az egésznek a szlogenje, hogy Ózd legyen Magyarország tüdeje.”

Évről évre egyre többen csatlakoznak ehhez a nagyszerű kezdeményezéshez, ami ebben az évben sem volt másképp. Több közoktatási intézmény is képviseltette magát. Általános iskolák közül a Bolyky Tamás és az Újváros Téri, míg középiskolák közül a JAG és SZIKSZI diákjai is segítettek a zöldítésben. De számos magánszemély és vállalkozó is eljött, hogy elültessen egy-egy csemetét. A mostani helyszín a Baranyai út mögötti domboldal volt, ahol közel 150 kicsi fa került a földbe. A zsenge csemeték között volt mogyoró, hárs, kőris, valamint juharfa is, így ezek vegyesen kerültek elültetésre, színesítve majd a látképet a jövőben.

Közoktatási intézmények számára egyébként évek óta lehetőség van csatlakozni a Fenntarthatósági Témahéthez. Minden esztendőben több kiemelt tematika köré épül fel a program, ehhez egy internetes felületen találnak a pedagógusok segédletet. Mindegyik oktatócsomag interaktív, játékos tevékenységekkel segíti a gyerekek ismereteinek bővítését és a környezettudatos gondolkodás elsajátítását. A program célja, hogy a tanulók szórakoztató módon ismerkedjenek meg a környezetvédelem és a fenntarthatóság kérdéseivel, miközben megtanulnak felelősségteljes és tudatos döntéseket hozni.

A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark is csatlakozott ehhez a figyelemfelhíváshoz, hogy ráirányítsa a fiatalok figyelmét a tudatos fogyasztásra.

Az Ózdi József Attila Gimnázium és Kollégiumból, valamint a Vasvár Úti Általános Iskolából közel hetven diák érkezett az intézménybe, ahol Oltai Kata művészettörténész tartott előadást a körforgásos gazdaságról.

„Kata idén már másodszor látogatott el hozzánk. Korábban február végén dokumentumfilm vetítések kapcsán volt a vendégünk. Most pedig a Fenntarthatósági Témahét keretében tart előadást, amit egyébként mi évek óta megszervezünk, mindig egy adott előadóval. Az idei Fenntarthatósági Témahétnek az egyik központi témája a tudatos gazdálkodás, a tudatos körforgásos gazdaság. Ehhez Kata személye abszolút evidens, hiszen mindazok mellett, hogy művészettörténész, kurátor, ebben a témában számos saját projektje van, illetve kisebb galériákban Budapesten saját kurátori és művészeti anyaga volt már. Azt gondolom, hogy a jelenlévő diákoknak rendkívül hatásosan tud beszélni, gondolatokat, észrevételeket átadni ebben a témában” - mesélte dr. Ádám Eszter, a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark vezetője.

Oltai Kata előadását egy rövidfilm vetítésével kezdte, ezzel prezentálta a tanulóknak, hogy a textilipar az egyik legnagyobb környezetszennyező tényező. Egy, az Európai Parlament által végzett kutatás szerint a globális textil-, és ruhaipar 2015-ben a ruházati cikkek gyártás során összesen 79 milliárd m³ vizet használt fel. Egyetlen póló gyártásához 2700 liter víz szükséges. Ebből egy ember 2,5 évig juthatna ivóvízhez. Mindemellett a textilgyártás a termékek festéséből és elkészítéséből adódóan a globális vízszennyezés mintegy 20%-áért felelős. Becslések szerint pedig a divatipar felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 10%-áért, ami több, mint a nemzeti repülő-és hajójáratoké együttesen. Továbbá ahelyett, hogy az emberek eladományoznák kinőtt ruháikat, kidobják őket.

Az európaiak átlagosan közel 26 kilogrammot vásárolnak, és körülbelül 11 kilogrammtól szabadulnak meg. Habár a használt ruhák exportálhatóak az EU-n kívülre, 87%-ukat elégetik vagy hulladéklerakóba helyezik. Sajnos világszerte a ruhák csupán 1%-át hasznosítják újra.

A fast fashion térnyerése döntő szerepet játszott a fogyasztás növekedésében. Ebben egyrészt a közösségi médiának van nagy szerepe. Másrészt az emberek igénye az újdonságokra, hiszen az iparág a korábbinál gyorsabban és több fogyasztóhoz juttatta el a divattrendeket. Ennek a tudatos vásárlás szab határt, ami csupán a vásárlókon múlik. Sokan több ruhát veszünk meg, mint amire valóban szükségünk van. Megoldást jelenthet, ha használt ruhákat szerzünk be turkálókból, remek darabokat lehet találni ezekben az üzletekben is. A jó állapotú, már nem használt darabokat pedig el lehet adományozni, ezzel a közösségnek is szívességet teszünk, a textil pedig nem a szeméttelepen végzi.

Szöveg: Nagyné Prokk Bettina