Elbúcsúztak iskolájuktól a Széchenyi István Katolikus Technikum és Gimnázium végzős diákjai. Az idei tanévben rendhagyó módon csak egy osztály ballagott.
Az utolsó osztályfőnöki óra, az utolsó csengő a régi iskolában. A virágokkal feldíszített folyosón sorban várakoztak a 12. E osztály diákjai. Vállukon a tarisznya, elérkezett a ballagás napja a Széchenyi István Katolikus Technikum és Gimnáziumban.
„Ebben az évben azért különleges a ballagás, mert a technikus tanulók – mivel ötéves képzésben vannak – ebben az évben nem ballagnak, csak jövőre. Úgyhogy most csak a gimis osztályunk ballag. Nekik egy kicsit meghittebb lesz így ez a ballagás, hiszen csak róluk szól, csak hozzájuk szólunk, mint búcsúzók” - mondta Hajdú Krisztián, a Széchenyi István Katolikus Technikum és Gimnázium igazgatója.
A fiatalok egy utolsó sétával búcsúztak a régi iskolaépülettől, majd az aulában egy koszorút helyeztek el Széchenyi István festménye mellé. A ballagási ünnepségnek az intézmény tornaterme adott otthont. A Himnusz dallamai után szavalat és zenés produkció következett.
Idén is folytatódott az a tradíció, hogy a ballagó osztály képviselője szalagot köt az iskolazászlóra, ezzel jelképezve, hogy mindig SZIKSZI-s diákok maradnak. Szőke Gábor római katolikus plébános megáldotta a fiatalokat, majd Hajdu Krisztián, az iskola igazgatója mondott beszédet. Dr. Ternyák Csaba egri érsek levélben köszöntötte a diákokat. Végül a végzős osztály nevében is búcsúzott egy tanuló. A középiskolai ballagás egy fontos korszakot lezáró mérföldkő a fiatalok életében.
„Csodálatos éveken vagyunk túl. Azért vegyesek ezek az érzelmek, mert szomorú érzés is, hogy el fogom veszíteni ezeket az embereket, akikkel öt évet együtt töltöttem. De közben boldog is, mert annyi jó, csodálatos emlék van” - fogalmazott Vákics Doren Regina, a Széchenyi István Katolikus Technikum és Gimnázium tanulója.
A harminchat végzős diák számára hétfőn egy fontos megmérettetés kezdődik, hiszen kezdődik az érettségi, az írásbelivel.