Menedzsmentterv készült – November 1-je és április 30-a között nem lesznek nyitva a város kulturális és sportlétesítményei

November 1-je és április 30-a között nem lesznek nyitva a város kulturális és sportlétesítményei. Az energia-áremelés hatásait enyhítik a képviselő-testület ma elfogadott intézkedései.

Az energiaválság miatt, az áremelés hatásainak enyhítésére drasztikus lépéseket kell tennie az önkormányzatnak. Hónapok óta számolnak, kalkulálnak az önkormányzat, a cégek, az intézmények munkatársai. Korábban a korlátozások egy enyhébb verziója volt terítéken, azonban a gáz és a villamosenergia árának jelentős emelkedése, október 1-jétől pedig a távhő intézményekre vonatkozó díjának 16-szoros növekedése nem tűr halasztást. Módosítani kell az önkormányzat tulajdonában lévő nem kötelező feladatokat ellátó cégek, intézmények működését a fűtési időszakban. Ezért szünetel a nyitvatartás a következő félévben a Marosi István Városi Sportcsarnokban, a Városi Stadionban, a Civil Házban, a múzeumban, az Olvasóban, a LégÓzdban, a Városi Thermárium és Tanuszodásban, valamint a peremkerületekben található 7 közösségi házban. Az Ózdi Városi Könyvtár feladatait november 1-je és április 30-a között pedig az Árpád vezér úti fiókkönyvtár látja el. A jelentős mértékű rezsiköltség növekedés kezelése érdekében az intézkedések mellett állami támogatás igénybevételére is szükség van, az önkormányzatokkal való egyeztetésre miniszteri biztost jelöltek ki. A menedzsmentterv kidolgozása is a támogatás igénylésének feltétele. A szükséges rövidtávú megoldások mellett, közép- és hosszú távon is megoldást keres a városvezetés az energetika terén.

„Fontosnak tartjuk azt, hogy az energiahatékonyságot növeljük az épületeknek a korszerűsítésével, vagy éppen a legdrágább energiahordozó, a távhő által biztosított fűtési szolgáltatásról való leválással, ezeknek az előkészítése folyamatban van, a felhalmozási oldalon erre jelenleg mindössze 48,6 millió forintot tudtunk elkülöníteni, valamint van még egy tétel, aminek az engedélyezését fogjuk kérni” - mondta Janiczak Dávid, polgármester.

Ez a korábbi 500 milliós kormányzati támogatásnak az a 123 millió forintos része, amelyet az intézményrendszer eszközfejlesztésére kapott a város. Ezt szeretné Ózd a jövőben energetikai hatékonyságot szolgáló beruházásokra felhasználni. A Fidesz-KDNP frakció a városvezetéssel egyező javaslatokat fogalmazott meg, az álláspontok találkoztak, az előterjesztést is egyhangúlag, 15 igen szavazattal fogadta el a testület.

„Képviselőtársaimmal a következő szempontokat tartjuk a legfontosabbaknak. Első, hogy ne menjen csődbe a város, hiszen az felbecsülhetetlen károkat tudna okozni. A második, hogy a létfontosságú intézményeket, tehát a bentlakásos, szociális intézményeket, a bölcsődét, az óvodákat, az orvosi rendelőket nyitva tartsuk, a kötelező közszolgáltatásokat működtessük. A harmadik pedig, hogy az önkormányzati munkahelyeket megvédjük és bérfizetést garantáljuk” - hangsúlyozta dr. Csuzda Gábor, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője.

A képviselő-testület ma módosította a 2022. évi költségvetését is, 439 millió Ft értékű rezsivédelmi alapot fogadott el, amely épületenergetikai fejlesztésre használható, a korábban már említett 48,6 millió Ft-os felhalmozási tartalék pedig energiahatékonysági beruházások fedezete sorként szerepel a költségvetésben, amelynek felhasználásával még az idén épületenként 20-25 %-os megtakarítást remélnek. 2023-ban ilyen jellegű tartalékképzéssel már nem tervezhetnek, hiszen az önkormányzat adóbevételei is számottevően kisebbek lesznek. A képviselők módosították ma az úgynevezett pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló rendeletet is, melyre elsősorban azért volt szükség, hogy a rászorulók a természetbeni helyett pénzbeli ellátásként kaphassák meg a tüzelőanyagot, hiszen a tűzifára kiírt közbeszerzési eljárás nem járt eredménnyel. A támogatást az önkormányzat viszont, különös tekintettel a jelen gazdasági környezetre, a továbbiakban is fenn kívánja tartani.

(forrás)