Bezárás előtt álló épületekről, energetikai korszerűsítésről, spórolási javaslatokról értekezett ma a város testülete. A végső döntéseket 13-án hozzák meg.
A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság ülésével indult a nap a Városháza nagy tanácstermében. Kiss Sándor, a bizottság elnöke ismertetett néhány számadatot és takarékossági intézkedést, amelyet az elmúlt időszakban az intézmények vezetőivel közösen dolgoztak ki. Az áremelkedések költségnövekménye 800 millió Ft lett, a tervezet alapján pedig 79 millió forintos megtakarítást tudnak elérni, ez azonban nem elegendő fedezet.
„Hogy érzékeltessem, hogy az önkormányzatot, hogy érinti. A 2021-es évben 103.345.341 Ft volt a Távhő éves díja. Ebben benne vannak a művelődési intézmények, a könyvtár, múzeum, Kaszinó, üzemegészségügyi épület, de a polgármesteri hivatal, a kollégium, az ÓSÉK, az összes intézményünk. A 103 millió forint helyett 994 millió forintra emelkedik csak a Távhő díja” - emelte ki Kiss Sándor, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke.
Ezt követően Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete tanácskozott. Ugyanaz a két napirendi pont került terítékre mint a bizottsági ülés során. Halász Sándor, az Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft. ügyvezetője is felszólalt, aki felajánlotta, hogy biztosít a városi intézmények átvizsgálására egy hőkamerát. Ismertette továbbá, hogy a korábban havonta kapott 52 millió forintos támogatást 77 millióra emelték, amely a Távhő Kft. költségeinek nagy részét fedezni fogja, valamint a lakosság által elfogyasztott minden GJ energia fedezetére 52 000 Ft támogatást biztosítanak, hogy a rezsicsökkentett ár megmaradhasson a távfűtött lakásokban. Több, a vállalatot és a várost érintő problémát, számadatot közölt a megjelentekkel.
„A távhő törvényben kettőféle fogyasztót különböztet meg: lakossági felhasználó, illetve egyéb felhasználó. Az egyéb felhasználó között szerepelnek a külön kezelt intézmények. Ezek zömében önkormányzati intézmények, az ő díjuk 3480 forintról 55.881 forintra emelkedett, tehát a hőben ez tizenötszörös áremelést jelent, az alapdíj változatlan marad” - tette hozzá Halász Sándor, az Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft. ügyvezetője.
A város éves költségvetésének fő összege 4,5 milliárd forint, amelyhez az energiaárak növekedése miatt a következő éviből 2 milliárd hiányzik. A távhő árváltozása a lakosságot ugyan nem érinti, de a cégeket, valamint az önkormányzati intézményeket nagymértékben terheli. Ezek a kiadások olyan nagy különbségeket jelentenek, amelyek miatt intézkedéseket kell bevezetni a város vezetésének. Javaslatként számos épület ideiglenes bezárása, a közvilágítás átalakítása, és több, energiatakarékos megoldás ötlete is szóba került.
„Szükséges lesz olyan radikális intézkedéseket meghoznunk, aminek a takarékoskodásnak az eredményeképpen kormányzati támogatásra is számítunk majd, hogy az önkormányzat működőképes legyen. A következő héten fognak döntések születni, de előre vetíthető, hogy a közvilágítási lámpatestek számának csökkentésével, valamint a nem kötelező feladatot ellátó intézményeink épületeinek ideiglenes bezárásával kell kezdenünk. Egyetlen egy fal van számomra és a képviselő testület is ebben megerősített, hogy nem szeretnénk létszámleépítésbe kezdeni, szeretnénk megtartani az összes munkavállalónkat. A bezárt épületekben dolgozóknak más helyet fogunk találni az önkormányzati rendszerben, és tovább folytathatják a munkájukat” - hangsúlyozta Janiczak Dávid, polgármester.
Több területi képviselő is aggodalmát fejezte ki egy-egy intézkedéssel kapcsolatban. Dr. Csuzda Gábor, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője is felszólalt, aki több konkrét takarékossági javaslatot is megfogalmazott.
„Egy biztos, hogy a Fidesz-KDNP önkormányzati frakciójára a város lakossága számíthat, ugyanúgy, ahogy a város intézményrendszere is. Ezért javaslatokat fogalmaztunk meg annak érdekében, hogy a kötelező feladatokat ellátó intézmények fenntartása, működése az biztosíthatóbb legyen a jövőben, így az 500 millió forintos kormányzati támogatás keret terhére szeretnénk, hogy ha minél több intézménynek a fűtés korszerűsítésére, energiahatékonyság növelése megvalósulhatna a közel jövőben” - mondta dr. Csuzda Gábor, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője.
A város polgármestere kiemelte, hogy találkoznak a megoldási javaslatok. Minden, a felhalmozási oldalon elkülöníthető keretet az épületek energiahatékonyságának növelésére szeretnének fordítani. Az idei évre megtakarított négyszáz millió forintból próbálják fedezni az idén felmerülő költségnövekményeket, emellett szeretnének egy rezsivédelmi- és energiahatékonysági alapot is létrehozni, hogy elkezdjék a megtakarítást jövőre. Ebbe a képviselői kereteket és minden nem kötelező feladatra szánt pénzt beintegrálnak, hogy a felszínen tudják tartani az önkormányzat működését. Az ezekre vonatkozó döntéseket október 13-án, a testület következő ülésén hozzák majd meg.