1. Hírek
2. Egyház

Templombúcsú és diakónus avatás. Eköré a két ünnep köré fonódott az Ózdi Görögkatolikus Parókia figyelme. Ezek meghatározó események, amely miatt az emberek megtöltötték a templomot. Marczi András tanulmányait végzett papnövendékként került Ózdra két hónappal ezelőtt. A gyülekezet és annak parókusa is tárt karokkal fogadta, most pedig eljött az a nap, amikor hivatalosan is diakónussá avatták. Több parókus, a Nyíregyházi Papnevelő Intézet növendékei és dr. Orosz Atanáz püspök is részt vett a szertartáson, ugyanis minden egyes új tag nagy öröm és áldás az egyház számára.

„A bizánci liturgiában a diakónusnak kulcsszerepe van. Egy ilyen nagy templomban különösen is fontos, hogy egy diakónus közvetítsen a szentély és a templomhajó között, hogy járjon-keljen, tömjénezzen és az imádságot jobbik helyről másik helyre elvigye. Emiatt és a hétközi közösségi munka miatt is nagyon fontos, hogy Marczi András ide került. A hitoktatásban elkezdett aktívan ténykedni. Most a Szentlélek kegyelméből ennek a diakónusi szolgálatnak kegyelmi alapját kapta meg” - mondta dr. Orosz Atanáz, püspök.

A közösség új tagja elsősorban templomi feladatokat lát majd el, de részt vesz a hitoktatásban és a szegények megsegítésében egyaránt. A szeminárium alatt egy nagyon gyümölcsöző időszakot élt meg. A tanultakat most gyakorlattá kell alakítania, de örül, mert úgy véli, hogy az Úr Isten kegyelmével és egy nagyon jó gyülekezettel gazdagodott.

„A közös imának mindig nagy ereje van, és ha ez tényleg olyan emberekkel történik, akikkel az ember szoros viszonylatban van, hiszen már az egyházközség tagjaival is mondhatni két hónap alatt szoros viszony kezdődött el, ez ugyanígy a családtagjaimra, barátaimra is érvényes, szóval nagyon felemelő volt. Ahogy végig néztem a szentélyben, a körülöttem lévő atyák szinte mindannyian hozzátettek valamit a hivatásomhoz, hozzátettek valamit ahhoz, hogy én ma itt állhassak, és mint egy közös munkát, egy közös dicsőítést adtunk az úrnak, hogy itt lehetünk” - fogalmazott Marczi András, diakónus.

Az ünnepséget követően egy agapéval készültek a megjelentek számára. Az esemény kötetlen formát öltött, jó hangulatú beszélgetések indultak el. A távolabbról érkező egyházfők és a papnövendékek számára pedig jó alakalom volt, hogy ismét találkozzanak vagy megismerkedjenek egymással.