Az energiaválság, a gazdasági problémák és az orosz-ukrán háború miatt komoly döntéseket hozott a kormány. Szűkítették a rezsicsökkentésben érintettek körét és szigorították a katás adózási formát.
Az elmúlt időszakban több komoly horderejű döntést hozott Magyarország Kormánya. A Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg az új kata-törvény. Ez azoknak a kisvállalkozásoknak a működését szabályozza, akik szeptember elseje után benne szeretnének maradni ebben az adózási formában.
A jogszabály legfontosabb része, hogy a katások ősztől kizárólag a lakosságnak értékesítő főfoglalkozású egyéni vállalkozók lehetnek. Cégeknek, jogi személyeknek már nem nyújthatnak szolgáltatást. További változás, hogy az év első nyolc hónapjában összesen 12 millió forintra emelkedik a korábbi 8 milliós összeghatár, ameddig nem kell 40 százalékos különadót fizetni.
A másik, sokakat érintő határozat a rezsicsökkentéssel kapcsolatos. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón bejelentette, hogy energia-vészhelyzetet hirdettek. Ennek egyik pontja, hogy a 2014-ben létrehozott lakossági díjak rögzítésében változás várható. A tervek szerint augusztustól csak az átlagfogyasztásig járna a hatósági áras energia. Efelett piaci tarifát kell majd fizetni a háztartásoknak. Erről Orbán Viktor is beszélt a Kossuth Rádió adásában.
„Magyarországon az átlagos havi fogyasztás villamos energiában 210 kWh/hónap, földgázban pedig 144 m3/hónap. Ez azt jelenti, hogy a háztartások körülbelül háromnegyede ebbe a kategóriába tartozik. Magyarország nehezebb helyzetben van, mint a gazdagabb nyugatiak, mert igaz, hogy ott nincs rezsicsökkentés, és ezért teljes árat fizetnek, de a teljes rezsiár kifizetése kisebb hányadot képvisel az ő fizetésükben, mint itthon képviselne” - tette hozzá Orbán Viktor, miniszterelnök.
A részletek ebben az ügyben még egyelőre még nem ismertek. A szakemberek jelen pillanatban is ezek kidolgozásán fáradoznak. Tegnap a 2023-as költségvetést is elfogadta a magyar parlament. A büdzsé 4,1 százalékos GDP-növekedéssel és 5,2 százalékos inflációval számol. Jövőre mintegy 6 ezer milliárd forint többletbevételt várnak 2022-höz képest.
Ezt a már korábban említett kata szigorításából, a magas pénzromlás miatti extraprofitból, a függőben lévő uniós helyreállítási alapból és az otthoni átlagfogyasztás feletti rezsiköltségek piaci elszámolásából tervezik elérni. A honatyák megszavazták továbbá az Alaptörvény 11. módosítását. Ez tartalmazza, hogy 2024-től ugyanazon a napon tartják majd az EP- és az önkormányzati választásokat, valamint, hogy a megyéket vármegyékre keresztelik, a kormánymegbízottakat pedig főispánoknak hívják ezentúl.
Kapcsolódó hírek
Megérkeztek Ózdra a nemzeti konzultáció kérdőívei, ezzel kapcsolatban tájékoztatta az Ózdi Városi Televízióját Riz Gábor országgyűlési képviselő, miniszteri biztos.
Költségvetés módosítás, támogatások és beszámolók is szóba kerültek ma Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testületi ülésén. A tagok tizenkilenc napirendi pontot tárgyaltak meg.
A város 2024. évi költségvetési módosításáról tárgyalt az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, valamint az Egészségügyi és Szociális Bizottság is a holnapi képviselő-testületi ülést megelőzően.
Az Ügyrendi és Rendészeti Bizottság tagjai is üléseztek a Városházán ma kora délután. A grémium elfogadásra javasolta a 8 napirendi pontot a képviselő-testület számára.