Barkó örökség (képgalériával)2018. október 5. (péntek) 19:00 - Kultúranews/7399_0_300.jpgA barkóság történetéről tartottak konferenciát a Digitális Erőműben. A népcsoportot és településeit bemutató előadássorozatnak évről évre más helyszín ad otthont, a rendezvény idén visszatért Ózdra. A tanácskozás résztvevői végigjárták az erőmű épületének interaktív kiállítását, majd szakmai beszámolók következtek.

A barkóság történetét feldolgozó előadássorozatnak már többéves hagyománya van. A hetedik konferenciának a Digitális Erőmű adott otthont. A résztvevőknek először Bojtos Zoltán intézményvezető mutatta be a létesítmény feladatait, működését. Ezt követően dr. Paládi-Kovács Attila akadémikus professzor méltatta az ott folyó munka jelentőségét, és megnyitotta a tanácskozást.

„A múltat és a felhalmozott kincseket, amire a magyar kultúrának szüksége van, és amiről azt gondoljuk, hogy nemcsak a mi társadalmunknak, a mi nemzedékünknek van szüksége rá, hanem az utánunk jövőknek is, mindenáron próbáljuk menteni” - mondta dr. Paládi-Kovács Attila, akadémikus.

A konferencia résztvevői ezt követően körbejárták a Digitális Erőmű épületét, megismerhették az ott látható interaktív tárlatot. A rendezvény gerincét azonban idén is a szakmai előadások jelentették. Az érdeklődők többek közt az őszirózsás forradalomról, a térség országgyűlési képviselőiről, valamint a csatolt községekről is hallhattak beszámolókat. Alabán Péter a munkáskolóniák történetét dolgozta fel.

„Ezek a munkáskolóniák, az egykor szebb napokat látott munkáskolóniák igencsak rossz állapotba kerültek. Sőt, igazából azt lehet mondani, hogy olyan szegregátumok alakultak ki, megváltozott társadalmi összetételű népességgel, amelyek gyakorlatilag ezeknek a pusztulását idézték elő. Én ezek közül a legnagyobb szegregátumokat vettem sorba, amely sajnálatos módon egyrészt Sajóvárkonyt, nyilvánvalóan a Hétes telepet, illetve Bánszállás telepet jelenti” - fogalmazott Alabán Péter, történész.

Szó volt továbbá az ózdi iparvidék társadalmi összetételéről. Az itt élők jelentős része ugyanis nem volt egyértelműen besorolható a paraszti- vagy munkásosztályba.

„A kétlaki társadalom volt Ózd legmeghatározóbb néprétege az 1900-as években, hiszen a gyárban 57 százalékot tett ki ez a munkásság. Ők mindazonáltal tartoztak a paraszti kötelékhez, ápolták híven hagyományaikat, másrészt viszont már iparosok is voltak, gyári munkások is” - nyilatkozta Kelemen Kristóf, történész.

Az előadók saját kutatásaik és korábban elkészült tanulmányok alapján mutatták be témáikat a hallgatóságnak. Egyaránt megtalálhatták a hozzájuk közelebb álló előadásokat a történettudományok, a szociológia és a néprajz kedvelői is.


399_0_t 399_1_t 399_2_t 399_3_t
399_4_t 399_5_t 399_6_t 399_7_t
399_8_t 399_9_t 399_10_t 399_11_t
Vissza