1920. június 4-e. Ez a nap a magyar történelem egyik mélypontja, budapesti idő szerint 16 óra 32 perckor írták alá a trianoni békeszerződést. Az ózdi megemlékezés tegnap délután ugyanebben az időpontban kezdődött. Az ünnepségen Farkas Péter Barnabás alpolgármester mondott köszöntőt, aki nem a nemzeti összetartozás napjának nevezte ezt a dátumot, szerinte az összetartozás érzésének erősítése már okozat. Ahogy fogalmazott, a trianoni békediktátum véletlenül sem volt béke, és véletlenül sem volt szerződés.

„A gyalázatos diktátumrendszer során országunkat és nemzetünket az akkori győztesek spekulációja és rövidlátó ostobasága megnyomorította. Tetteikkel megkísérelték megtörni a nemzetünket erkölcsileg, szellemileg és anyagilag egyaránt. Mindent elvettek tőlünk. Szinte mindent elvettek tőlünk. Földeket, vizeket, erdőket, bányákat, vasutat, ipart. De a magyar szellemet nem tudták megtörni. Mert nem lehetett” - fogalmazott Farkas Péter Barnabás, alpolgármester.

Az alpolgármester köszönetét fejezte ki a megjelenteknek, illetve mindazoknak, akik közreműködtek az emlékpark létrejöttében. Ezután a felvidéki Szitás Ida énekművészt hallhatták az egybegyűltek, aki több nemzeti érzelmű dalt is előadott.

Szőke Gábor római katolikus plébános könyörgésében a magyarokért mondott imát. Kérte a mindenhatót, hogy áldja meg a népet, az országot, oldozza fel és szabadítsa meg minden bűnétől, a gyűlölködéstől, széthúzástól.

„Hatalmas erőddel támogass minket, hogy emberhez méltó hajlékokban teremtsünk otthonokat, az otthonokban egészséges, boldog családokat. Az emberek tisztességes munkát végezzenek, s a tisztességes munkának legyen becsülete. Adj nekünk bort, búzát, békességet” - mondta Szőke Gábor, római katolikus plébános.

A közösen elmondott Miatyánk után Csoltkó Jenő, a CSEMADOK Országos Tanácsának tagja tartott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az elcsatolások idején, a lakosságcsere keretén belül rengeteg embert telepítettek ki, ők nemcsak szülőföldjüket, de emlékeiket is elveszítették. Akik pedig ott maradtak, hazátlanok lettek.

„A második világháború után végrehajtották a trianoni megállapodást, és a nemzet testét megcsonkították. Végtagjait levágták, és azok, akik a pozsonyi csata óta azon munkálkodnak, hogy ez a nemzet tűnjön el Európából, nem adták fel, mert a magyar nemzet élt, él és élni fog” - fogalmazott beszédében Csoltkó Jenő, a CSEMADOK Országos Tanácsának tagja.

A megemlékezés koszorúzással zárult. Az emlékműnél Ózd Város Önkormányzatának, a Fidesz Ózdi Szervezetének, a Jobbik Magyarországért Mozgalom Ózdi Alapszervezetének, a Fidelitas Ózdi Szervezetének, illetve a Jobbik Magyarországért Mozgalom Ifjúsági Tagozata Ózdi Szervezetének képviselői helyezték el az emlékezés virágait. A CSEMADOK Országos Tanácsának, az Uraj-Susa Jövőjéért Egyesület és a Rimaszécsi Polgári és Vállalkozói Szövetség, a Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület, illetve az Easy Wanderers Motoros Baráti Kör nevében is került koszorú a turulmadár talapzatához.