Hálás társaság (képgalériával)2018. május 29. (kedd) 19:00 - Oktatásnews/6956_0_300.jpgVáltóban futottak Egerbe a Szikszis diákok az intézmény Teremtésvédelmi programjának keretében. A fiatalok ezzel a lábon megtett ötvenöt kilométerrel köszönték meg az Egri Főegyházmegyének és intézményük igazgatójának sok éves töretlen munkáját. Az embert próbáló feladatra húsz diák, hat pedagógus és az iskolalelkész is vállalkozott.

„Uram, taníts meg minket Téged szemlélni a teremtett világ szépségében, éleszd újjá bennünk a hálát és a felelősségérzetet!” - Ferenc pápa Twitter üzenete volt a Szikszisek legutóbbi mozgalmának mottója. Az intézmény diákjai és tanárai, összesen huszonnyolcan Teremtésvédelmi programjuk részeként a napokban egy úgynevezett „Köszönetfutás” keretében egészen Eger városáig meneteltek. Az akció nem kis szervezést igényelt, már hetekkel ezelőtt meghatározták a lehetséges váltópontokat és az egyes szakaszokon futók számát, amelyeket az élet végül felülírt. Az ötletgazda: Zimmermann Tamás elégedett volt a gyerekek teljesítményével.

„Úgy terveztem ezt az egészet, hogy nagyjából egy olyan három és hat kilométer közötti résztávokban váltjuk egymást, két diákkal és egy pedagógussal, mindig a rendőri kíséret előtt. Azonban ez az első etapnál már meghiúsult, hiszen mindenkiben annyira nagy volt a vágy, hogy fusson, hogy a két diák helyett gyakran négy, esetenként nyolc, de gyakran tíz is akadt, aki még szerette volna megduplázni, vagy megtriplázni, azt a résztávot, amit vállalt. Mikor beértünk Szarvaskőről Egerbe, ott már az egész csapat futott” - mondta Zimmermann Tamás, a Széchenyi István Katolikus Gimnázium és Szakgimnázium testnevelő tanára.

A rendezvénynek a test és lélek építésén túl más üzenete is volt. A köszönetfutásban ott volt az a hála, amit azért éreznek, mert már öt éve tartoznak az Egri Főegyházmegye iskoláinak közösségéhez. Ezeket a gondolatokat papírra vetették, és egy váltóbotban nyújtották át a célállomáson, vagyis az Érseki Palotánál, ahol az egyház elöljárói már várták őket, de dr. Benkőné Fehér Éva igazgató asszony töretlen munkáját is így köszönték meg, aki már huszonnyolc éve áll az intézmény élén, hogy utat mutasson az ide járó diákoknak.

„Természetesen én is felkeltem hajnali négykor és az első perctől az utolsó pillanatig velük voltam. Igaz, hogy a futást azt csak nagyon szerényen pár száz méter erejéig vállaltam, de lélekben, fejben és szívben különösen, mindvégig ott voltam velük. Az a teljesítmény, amit a gyerekek nyújtottak az számomra nagyon nagy öröm volt, nagyon büszke voltam rájuk és az, hogy ebben még egy kicsit én is benne lehettem, rám is gondoltak, és hogy megkaptam a felém áradó szeretetet tőlük, ez volt a legnagyobb ajándék” - fogalmazott dr. Benkőné Fehér Éva, a Széchenyi István Katolikus Gimnázium és Szakgimnázium igazgatója.

A fiatalok önmagukat is túlszárnyalták, reggel ötkor indultak és délre tervezték az érkezést, ehelyett fél tízkor már teljesítették a kitűzött célt. Mindannyian nagyon élvezték a kihívást, sokat készültek a megmérettetésre. Az időjárás is a kegyeibe fogadta őket. Volt, aki végül több mint húsz kilométert futott.

„Nekem személy szerint tizenegy kilométert kellett volna futnom, de én azt keveselltem, és vállaltam még plusz tizenkettőt, ezért büszkén mondhatom, hogy én futottam a legtöbbet” - nyilatkozta Veres Adonisz, 10/E osztályos tanuló.

„Nagyon jól éreztem magam. Az is jó volt, amikor megállt a busz az állomásokon és akkor ott volt minden futó, vártuk, hogy befussanak az elsők és váltott a következő. Amikor rám került a sor az is nagyon jó érzés volt, és más volt együtt futni. Egyrészt figyelni kellett a többiekre, hogy mindenkinek megfelelő tempóban fussunk. Nemcsak magunkért futottunk, hanem egymásért is és a közösségért is” - mondta Demeter Dorottya, 11/E osztályos tanuló.

„Eredetileg csak hobbi szinten futottam néha, amikor ki szerettem volna kapcsolódni, de amikor az osztályfőnököm felhívást adott ki erre az eseményre, azon nyomban elkezdtem az edzést és komolyan vettem minden hétvégén a felkészülést” - fogalmazott Ribánszky Róbert, 11/E osztályos tanuló.

Az iskola lelkésze, Szőke Gábor atya és több tanár is kivette a részét a megtett távolságból. Molnár Márk, az intézmény történelem szakos tanára viszont nemcsak a kilométereket rótta, hanem az egyenpólók készítését is neki köszönhetik a csapat tagjai. A sportos Szikszisek végül városnézéssel és fagylaltozással pihenték ki a nap fáradalmait. A jövőt illetően pedig merészebb terveik vannak, de ennek részleteibe még nem avatták be stábunkat. Az is elképzelhető, hogy legközelebb visszafelé is futva teszik meg az utat.


Képek forrása: SZIKSZI

956_0_t 956_1_t 956_2_t 956_3_t
956_4_t 956_5_t 956_6_t 956_7_t
956_8_t 956_9_t 956_10_t 956_11_t
956_12_t 956_13_t 956_14_t 956_15_t
956_16_t 956_17_t 956_18_t 956_19_t
956_20_t

 

Vissza