Jön a tavasz? (képgalériával)2018. február 2. (péntek) 19:00 - Egyháznews/6556_0_300.jpgFebruár másodika Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A katolikus egyházban Szűz Mária megtisztulásának és a fénynek az ünnepe. Ebből az alkalomból gyertyát szentelnek az egyházközösségekben. A néphagyomány szerint a mai időjósló nap is, amikor előbújik a medve a barlangjából.

A gyertyaszentelés hagyománya Simeon és Anna nevéhez kötődik, hiszen ekkor találkoztak először a 40 napos Jézussal a jeruzsálemi templomban. A gyertya Jézust jelképezi, a viasz a testét, a lelkét a kanóc, a fény pedig az istenségét ábrázolja. Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezték, így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe. A hívő emberek különleges szerepet tulajdonítanak a gyertyának. Az élet szinte valamennyi területén, az emberélet fordulópontjainál és a nagy ünnepeken egyaránt jelen van. Akkor gyújtják meg, amikor Isten jelenlétét akarják fizikailag is megélni. Mindemellett a gyertya miközben ég, önmagát emészti fel, ezáltal pedig az önfeláldozást is jelképezi.

„Meg kell különböztetnünk, és el kell gondolkoznunk azon, hogy miért is szentelünk meg mi bizonyos dolgokat. Megszenteljük a vizet vízkereszt ünnepén, megszenteljük a lakóházainkat és a gyertyákat. Mitől lesz valami szent. Ha valaki csak rátekint egy gyertyára nem tudja megkülönböztetni azt, hogy most megvan-e szentelve vagy nincs. Nem tudjuk megkülönböztetni, hogy az a víz szentel vagy nem. De mégis ezeket a tárgyakat kiemeljük a hétköznapokban, vagy Isten felemeli, és egy más tartalmat tesz mellé” - fogalmazott Bodnár Dániel, parókus.

A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya, születésétől haláláig elkísérte az embert. A súlyos beteg mellett is gyertyafénynél virrasztottak. A szentelt gyertyát kiemelt helyen tartották. Februárt jégbontó havának is nevezik a köznyelvben, illetve a népi kalendárium szerint böjtelő havának. Közismert hiedelem szerint egy állatnak is köze van ehhez az ünnephez.

„Ezt a szentelt gyertyát egyébként a ház falába is befalazták régen védelmi célzattal. Magyarország egyes területein három gyertyát is szenteltek családonként. A legkisebbet azt mindig égzengés és vihar idején gyújtották meg, a legnagyobbat pedig haldoklónak, vagy nagy betegnek a kezébe adták szintén védelmi célzattal. A másik fontos jelentősége ennek a napnak egész Európában, az időjóslás. Ezt ugye mindenki ismeri a medve történetét. Ha kijön a maci a barlangjából és meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, hiszen kemény tél jön még. Ha pedig kint marad, akkor pedig itt lesz a tavasz” - mondta Darvayné Vincze Tímea, múzeumpedagógus.

Állítólag ez a babona a naptárrendszer félreértéséből született, mert a medvének éjjel kellene megnéznie az árnyékát, hogy telihold van-e, vagy sem. Ha ugyanis telihold van, messze még a húsvét; ha nem látható a hold, hamarosan itt az ünnep, mivel a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap húsvét vasárnapja.


556_0_t 556_1_t 556_2_t
Vissza