Modellt állt (képgalériával)2017. augusztus 31. (csütörtök) 19:00 - Városnews/6040_0_300.jpgTizenévesen állt modellt Lőw József amatőr festőművésznek, a róla készült vázlat egy sajóvárkonyi születésű szobrász kezébe került, az általa elkészített alkotás pedig Ózd egyik jelképévé vált. Nemrég kiderült: az Olvasóval szemben a gyárépület falán látható dombormű a ma már Kanadában élő Olcsváry Lajosról készült.

A most már Mizerák István nevével fémjelzett teremben rajzolták azokat a vázlatokat, amelyek alapján később elkészült az a dombormű, amely a mai napig megtalálható az Olvasóval szemben, a gyárépület falán. Egy szerencsés véletlennek köszönhetően nemrég fény derült arra is, hogy a lenyomat egy városunkból elszármazott, ma már külföldön élő egykori gyári munkást ábrázol. Olcsváry Lajos 1955-ben szerszámgépgyártó technikumot végzett itt Ózdon, és a közlekedési üzemnél a rajzteremben kapott munkát. Sportmúlttal is rendelkezik, először kosarazott, később kipróbálta a kézilabdát is. Amikor elhatározta 19 évesen, hogy Kanadában folytatja életét, még nem tudta, hogy forradalom lesz. Elmondása szerint egyik barátjával közösen távolították el a vörös csillagot a gyár faláról, így viszont már nem is volt kérdés, hogy el kell hagynia az országot. Rengeteget jár haza, és ilyenkor rendre rátörnek a szép emlékek.

„Soha életemben nem gondoltam volna, hogy ilyen isteni szép meglepetés fog engem érni. Mint született ózdi, itt éltem 19 évet az országban, és a szívem hazahúz, már hazajárok 45 éve és annyira hiányzik, hogy nem bírom megállni, hogy ne jöjjek haza. Ez nekem olyan lelki öröm, hogy el sem tudom mondani” - mondta Olcsváry Lajos.

17 éves korában Kunt Ernő invitálására állt modellt, nem volt számára idegen a környezet, hiszen testvére is festőként tevékenykedett az akkori Derkovits Gyula Képzőművészeti Körben. A vázlatot róla mégsem bátyja, hanem Lőw József amatőr festő vetette papírra. A művész lánya a mai napig szívesen emlékszik vissza az akkori időszakra, és Lajos bácsi figyelmét is ő hívta fel a róla készült domborműre.

„Tulajdonképpen apám a kezdetektől alapító tagja volt ennek a körnek, a negyvenes évek végén már létezett, akkor még az Olvasóban működött, később pedig épült nekik egy műterem. Én is jártam az Olvasóba énekkarra – Hófehérkét játszottunk – és népi táncolni. Újhétesben laktunk, és jöttem mindig apuhoz, és elvoltam vele” - nyilatkozta Bárdos Józsefné.

Egyébként a szobor egy Sajóvárkonyon született képzőművész, Nagymengyi András alkotása, akinek eredeti szakmája kőműves volt, és szintén a gyárban dolgozott. A jellegzetes munkásábrázolás vonásai mind fellelhetők a domborműben, ilyen például a kézben tartott fogaskerék és az úgynevezett hengerészfogó is.


040_0_t 040_1_t 040_2_t 040_3_t
040_4_t 040_5_t 040_6_t
Vissza