Az Ózdot alkotó települések

 
 
[Helyi] 021.jpg
A régi Ózd területe a városi kórházzal

 

Ózd

Az Ózd nevét tartalmazó legkorábbi írásos emlék 1272-ből származik, mely szerint "Ouzd" Detricius ispán fiának, a Balassák és Csákányiak ősének birtoka volt. Elnevezése a - kunokkal rokon - uz nép nevéből ered. A Bükkben megtelepedett uzok a Hangony-völgy gyepűőrei voltak, akiket a besenyők és a bolgárok állandóan fenyegető támadásai űztek el a vidékről.

A település a középkorban az arlói dézsmakerülethez tartozott. Lakosságát kezdetben Arló birtokosai, később a törökök sanyargatták, aztán saját földesurai jóvoltából lett többszörösen elzálogosított jobbágyfalu. 1771. június 25-én Leöchey Zsigmond készítette el Ózd urbáriumát, amely szabályozta a jobbágyság adóztatását, nem kis mértékben hozzájárulva ezzel a falu fejlődésének megindulásához.

 

Sajóvárkony

A királyi vármegyék korában a Hangony-völgy felső szakasza a Berény nemzetség szállásbirtoka volt, alsó szakaszát a Hanva nemzetség uralta. Ez utóbbiak birtoka volt a völgy három legrégebbi településének egyike, Várkony. A környék első lakott falvának neve az avar népre utal. 1009-ben az István király által alapított Egri Püspökség káptalani birtoka lett, a föld fennmaradó része pedig az Aba nemzetség tulajdona volt. Később a birtokjog egy része - peres úton - a Várkonyi családra szállt. A 15. században az Abák és a Várkonyiak szüntelenül pereskedtek a területért.

Az egri és a füleki vár bevétele után a török adói sújtották Várkony népét. Ebben a küzdelmes helyzetben itt lelte halálát Mekcsey István, az egri vár alkapitánya. 1688-ban a település lakatlan maradt, hiszen mindenki elmenekült a sarc elől. Az 1700-as évek elején a falu ismét betelepült, sőt a környék leggazdagabb települése lett. Fejlődése, terjeszkedése a világháborúk korában is töretlenül folytatódott, így Várkony rövidesen egybeépült Ózddal.

 

Bolyok

A hivatalos okmányok 1320-ban tettek először említést Bolyok községről. Névalakja Bulk, Bwlk és Bolk formában fordul elő, és Árpád-kori királyi területet jelöl. A 14. századtól a Miskolc nemzetséghez tartozó, kisnemesi eredetű Bolyky család volt a település ura. Sarja, Bolyky Tamás Eger várának másodkapitányaként szolgált az 1552. évi törökellenes küzdelemben.

Bolyok a török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett, még a 19. századi feljegyzések is alig több mint 400 lakosról számolnak be. 1848 után a község betelepítése és határainak kiterjesztése az ózdi vasgyár növekvő munkaerő-szükségletét tükrözte.

 

Vasvár

A középkorban önálló település volt, később Bolyokhoz tartozott Vasvár. Körülsáncolt földvárát a tatárok dúlták fel. A megmaradt pusztának az 1800-as években még 40 lakosa sem volt, az ózdi gyár 1881-es évi bővítése azonban felduzzasztotta népességét. Vasvár hamarosan teljesen beépült üzletekkel, szállodával, gyógyszertárral. Itt alakult ki a későbbi, egyesített Ózd központja, a Gyújtó. A Pipagyújtó kocsmáról elnevezett városrész ma is ezen a néven él a köztudatban.

Ózd nagyközség három település: a Vasvárral összecsatolt Ózd, Bolyok és Sajóvárkony egyesítése folytán jött létre 1940-ben. Több mint 21 ezer lakosával az ország legnépesebb községeinek egyike lett.


Kapcsolódó cikkek:
Múltba nyúló gyökerek
A város és az ipar történelmének összefonódása